-
Hrisztalina Hrisztova-Gotthardt received her MA in German at the University of Sofia, Bulgaria, where she worked for ... moreHrisztalina Hrisztova-Gotthardt received her MA in German at the University of Sofia, Bulgaria, where she worked for two years as a teaching assistant at the Department of German Studies. After moving to Hungary, she attended PhD courses in Applied Linguistics at the University of Pécs. In 2009, she defended her dissertation in the field of computational paremiography. Hrisztalina Hrisztova-Gotthardt is currently employed as a test developer and test coordinator at the Department for Foreign Languages at the University of Pécs. She is a licensed examiner for ECL and Goethe language testing systems. Besides paremiology and paremiography, her research interests include corpus and computational linguistics, humour and language testing methods. edit
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
A cikk egy többnyelvű közmondás-adatbázist mutat be. A hálószerű séma szerint felépülő WEB-alapú adatbázis részletesen prezentálja a benne szereplő közmondások jegyeit és a hozzájuk tartozó fontos információkat, valamint lehetővé teszi a... more
A cikk egy többnyelvű közmondás-adatbázist mutat be. A hálószerű séma szerint felépülő WEB-alapú adatbázis részletesen prezentálja a benne szereplő közmondások jegyeit és a hozzájuk tartozó fontos információkat, valamint lehetővé teszi a különböző nyelvekben levő közmondások közötti szemantikai kapcsolatok létrehozását. Az adatbázis általános hozzáférhetősége, részletes keresés, kiegészítés és javítás lehetősége segítheti a nyelvész- és folklór-kutatók, a tankönyvkészítők, a fordítók és a nyelvtanárok munkáját, akik tudományos, szerkesztői, fordítási és egyéb munkájuk során korpuszként, illetve gyors tájékozódáshoz és ellenőrzéshez használhatják
Csaba Földes (Erfurt)/Hrisztalina Hrisztova-Gotthardt (Pécs)Kulturelles Wissen in Dynamik. Veränderungen im sprachlichen Weltbild Deutschsprachige
Research Interests:
The present study can be seen as the second stage of a larger research concerning the real proverb usage in contemporary written Bulgarian language. While the first survey aimed to determine the most frequently used proverbs in newspaper... more
The present study can be seen as the second stage of a larger research concerning the real proverb usage in contemporary written Bulgarian language. While the first survey aimed to determine the most frequently used proverbs in newspaper articles, the present study examines which Bulgarian proverbs occur on the Web and with what frequency. The results of the two separate studies showed similarities and helped to gain a better understanding of the current usage of proverbs in the modern Bulgarian language.Ovaj se prilog može smatrati drugom fazom šireg istraživanja koje se bavi stvarnom porabom poslovica u suvremenom bugarskom jeziku. Dok je u prethodnoj fazi cilj bio ustanoviti najčešće poslovice u jeziku novina, ova studija ima zadaću utvrditi koje se bugarske poslovice pojavljuju na internetu i koliko često. Rezultati dva odvojena istraživanja pokazuju sličnosti i doprinose boljem razumijevanju porabe poslovica u suvremenom bugarskom jeziku
Research Interests:
Research Interests:
A tanulmány első részében röviden összefoglalja az eddigi kutatási eredményeket, különös tekintettel a Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport által végzett kutatásokra. Ezt követően kiemel két új kutatási területet, amely jövőbeli... more
A tanulmány első részében röviden összefoglalja az eddigi kutatási eredményeket, különös tekintettel a Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport által végzett kutatásokra. Ezt követően kiemel két új kutatási területet, amely jövőbeli vizsgálatok tárgyát képezheti. Ide tartozik egyrészt az antiproverbiumok létrejöttét elősegítő nyelvi és kulturális kontextus és ennek változása, másrészt a ferdített közmondások vizuális ábrázolása. A tanulmány utolsó részében kitér egy terminológiai jellegű kérdésre, amely még nyitva áll a parömiológusok előtt, mégpedig: az általunk használt antiproverbium terminus mellett, illetve helyett létezik-e vagy esetleg létrehozható-e egy másik elnevezés, amely még jobban tükrözi és szintetizálja a ferdített közmondásokra jellemző sajátosságokat és funkciókat?
Research Interests:
Research Interests:
The Association of Language Testers in Europe has established a set of common standards for language exams which cover all stages of the language testing process. The international ECL language examination system works on meeting these... more
The Association of Language Testers in Europe has established a set of common standards for language exams which cover all stages of the language testing process. The international ECL language examination system works on meeting these so-called ‘minimum standards`. In the course of this quality assurance process special attention is paid to the quantitative and qualitative analysis of the test results. After each exam, ECL experts carry out statistical analyses in order to compute the difficulty, discrimination and reliability of the task items. For this purpose, the experts deploy the measurement methods of the Classical Test Theory on the one hand, and the Rasch model, on the other hand. Unlike the psychometric tests of the Classical Test Theory, the Rasch measurement model indicates misfits, or in other words test items having a poorer quality compared to the rest of the items and , therefore, do not fit the model. The present paper deals with the issue of misfit items in German...
Research Interests:
In general, the majority of native or near-native speakers of a certain language can easily identify a sentence as a proverb. They are able to do this due to different structural features, among others. These specific syntactic structures... more
In general, the majority of native or near-native speakers of a certain language can easily identify a sentence as a proverb. They are able to do this due to different structural features, among others. These specific syntactic structures appear quite frequently in proverbs and serve as a warning sign that the particular text is deviant from the surrounding discourse and is, most probably, a proverb. The so-called proverbial formulae, e.g. Better X, than Y; When you X (you) Y; No X, no Y etc., are considered to be one of the most easily recognizable proverbial characteristics. They often serve as basic syntactic models and lend themselves readily for the insertion of new contents (cf. Taylor 1985: 16).In his study Structural Aspects of Proverbs, Mac Coinnigh has shown that proverbs from different languages, for instance English, Estonian, Finnish, German and Swedish, share the same or a very similar syntactic architecture (Mac Coinnigh 2015: 117-120). The Irish linguist, however, di...
Research Interests:
This handbook introduces key elements of the philological research area called paremiology (the study of proverbs). It presents the main subject area as well as the current status of paremiological research. The basic notions, among... more
This handbook introduces key elements of the philological research area called paremiology (the study of proverbs). It presents the main subject area as well as the current status of paremiological research. The basic notions, among others, include defining proverbs, main proverb features, origin, collecting and categorization of proverbs. Each chapter is written by a leading scholar-specialist in their area of proverbial research. Since the book represents a measured balance between the popular and scientific approach, it is recommended to a wide readership including experienced and budding scholars, students of linguistics, as well as other professionals interested in the study of proverbs.
Research Interests:
Sociology and Paremiology
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Tanulmányunkban megvizsgáltuk a magyar nyelvű antiproverbiumok humorának kedvelt eszközeit, mindegyiket néhány példával megvilágítva, és ezt összehasonlítottuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal. Többek között kitértünk a... more
Tanulmányunkban megvizsgáltuk a magyar nyelvű antiproverbiumok humorának kedvelt eszközeit, mindegyiket néhány példával megvilágítva, és ezt összehasonlítottuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal. Többek között kitértünk a szó- és hangismétlésre. Azt tapasztaltuk, hogy ismétlődhet egy vagy két elem kétszer, háromszor, akár négyszer (vagy ennél is gyakrabban). Az ismétlődő elem lehet kiegészítés, de beléphet egy eredeti közmondásrész helyett is. Az ismétlődés egy különleges alkategóriája a keresztező ismétlés (chiasmus). Megvizsgáltuk a rím megjelenését a ferdített egységben. Anyagunk tanulsága szerint a rímes és nem rímes eredeti közmondásból egyaránt kialakulhat rímes vagy nem rímes antiproverbium. A metaforikus jelleg, éppen, mivel a közmondás jellegzetes vonása, különösen alkalmas a parodizálásra. Számtalan ferdítés a humoros hatást a metaforikus közmondások szó szerint értésével éri el. A szándékos nyelvi vétségeken belül elkülönítettük a helyesírási, morfológiai és szintaktikai jellegűeket. Rávilágítottunk a közmondáspersziflázs neologizmusalkotó képességére. A folklór egyéb területeivel mutat rokonságot a halandzsa, az abszurd szillogizmusok, a közmondások felhasználása találós kérdésekben. Hangsúlyoznunk kell, hogy a paródia csak akkor hatásos, ha ráismernek mögötte az eredetire. A proverbiumok elferdítése tehát feltételezi a közmondások ismeretét, és az állandó visszautalással élteti azokat. Számos esetben az itt leírt változásoknál több történik: nem pusztán a fenti eljárásokat kombinálják, hanem nagyobb, mélyebb a változás. Az eredeti közmondás struktúráját használják fel, vagy csak szavait, és így alakítanak újszerű közléseket, amelyek hátterében az eredeti mindig felismerhető marad. Amennyiben nem ismerhető fel, úgy nem volt sikeres a közmondásferdítés, és nem beszélhetünk eredményeként antiproverbiumról.
Research Interests:
Der vorliegende Aufsatz setzt sich zum Ziel, anhand zahlreicher Beispiele einige wichtige Gründe für die Integrierung von Sprichwörtern und Antisprichwörtern in den DaFUnterrichtzu nennen und zu erläutern.
Research Interests:
Dieses Buch wurde von der Universitat Pecs als beste Publikation des Jahres 2010 ausgezeichnet. Unbegrenzter Speicherplatz, Moglichkeit zu standiger Aktualisierung und vielfaltige Zugriffsmoglichkeiten auf die Daten - dies sind nur einige... more
Dieses Buch wurde von der Universitat Pecs als beste Publikation des Jahres 2010 ausgezeichnet. Unbegrenzter Speicherplatz, Moglichkeit zu standiger Aktualisierung und vielfaltige Zugriffsmoglichkeiten auf die Daten - dies sind nur einige Vorteile der digitalen Worterbucher im Vergleich zu traditionellen Druckwerken. Diese Arbeit setzt sich zum Ziel, auf dem aktuellen Stand der Sprichwortforschung das Konzept multilingualer Sprichwortdatenbanken zu entwickeln. Im ersten Teil der Arbeit geht die Autorin grundlegenden theoretischen und empirischen Fragen nach wie z.B.: Wie lassen sich die Termini -Sprichwort- und -Sprichworterbuch- moglichst genau definieren? Welche exemplarischen Losungen bietet die Paromiographie des Deutschen, Ungarischen und Bulgarischen, die bei der Erstellung eines Sprichworterbuches bzw. einer Sprichwortdatenbank beachtet werden sollen? Im zweiten Teil werden die Anforderungen an den Aufbau und die Funktionsweise mehrsprachiger Sprichwortdatenbanken systematisi...
Proverbs have never been considered sacrosanct; on the contrary, they have frequently been used as satirical, ironic or humorous comments on a given situation. In the last few decades, they have been perverted and parodied so extensively... more
Proverbs have never been considered sacrosanct; on the contrary, they have frequently been used as satirical, ironic or humorous comments on a given situation. In the last few decades, they have been perverted and parodied so extensively that their variations have been sometimes heard more often than their original forms. Naturally, the most well-known Biblical proverbs are very frequently transformed and modified in various languages. “He who digs a pit for others falls into it himself” is one of such widespread proverbs originating from the Bible. This proverb exists in almost fifty European languages, including Croatian, English, German, Hungarian and Russian. Below, we would like to demonstrate the occurrence and popularity of this proverb, as well as its transformations in the five languages. The major source for this study has been the Internet and some previously constructed Internet corpora. In the course of the present study we are going to focus primarily on the visual rep...
Research Interests:
Az Európa Tanács többször is hangsúlyozta, hogy a nyelvismeret egyike azon alapkészségeknek, amelyeket minden polgárnak el kell sajátítania ahhoz, hogy hatékonyan részt tudjon venni az európai tudásalapú társadalomban. E megállapítás... more
Az Európa Tanács többször is hangsúlyozta, hogy a nyelvismeret egyike azon alapkészségeknek, amelyeket minden polgárnak el kell sajátítania ahhoz, hogy hatékonyan részt tudjon venni az európai tudásalapú társadalomban.
E megállapítás értelmében az Európai Bizottság egy keretstratégiát dolgozott ki, azzal a céllal, hogy egy olyan társadalmat hozzon létre, amelyben minden állampolgár az anyanyelvén kívül legalább két nyelven gyakorlati nyelvi készséggel rendelkezik. A Bizottság arra is rámutatott, hogy bővítendő a tanított nyelvek száma, különös tekintettel az EU kevésbé elterjedt és oktatott nyelveire. A Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja az idegennyelv-tanítás és tanulás eredményeinek mérését, amely segíti nyomon követni a célkitűzés megvalósítása során elért haladást.
A felvázolt EU-törekvésekkel összhangban az ECL Konzorcium egy nyelvoktatási és nyelvtudás-mérési programot dolgozott ki, amely azt tűzi ki célul, hogy szorgalmazza az európai országok nyelveinek kölcsönös oktatását és egy standardizált tesztrendszer, az ECL nyelvvizsga segítségével egységes és megbízható nemzetközi mércét biztosítson a megszerzett nyelvtudás méréséhez.
A programban kiemelt helyet kap az EU kevésbé elterjedt és oktatott nyelveinek tanítása és az ezekből megszerzett kommunikatív kompetencia mérése. Az előadás keretében az eddigi elért eredményeket kívánjuk bemutatni, nevezetesen a fokozódó érdeklődést az úgynevezett „kis nyelvek”-ből letehető ECL nyelvvizsga iránt, amelyről a vizsgázók növekvő száma tanúskodik.
E megállapítás értelmében az Európai Bizottság egy keretstratégiát dolgozott ki, azzal a céllal, hogy egy olyan társadalmat hozzon létre, amelyben minden állampolgár az anyanyelvén kívül legalább két nyelven gyakorlati nyelvi készséggel rendelkezik. A Bizottság arra is rámutatott, hogy bővítendő a tanított nyelvek száma, különös tekintettel az EU kevésbé elterjedt és oktatott nyelveire. A Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja az idegennyelv-tanítás és tanulás eredményeinek mérését, amely segíti nyomon követni a célkitűzés megvalósítása során elért haladást.
A felvázolt EU-törekvésekkel összhangban az ECL Konzorcium egy nyelvoktatási és nyelvtudás-mérési programot dolgozott ki, amely azt tűzi ki célul, hogy szorgalmazza az európai országok nyelveinek kölcsönös oktatását és egy standardizált tesztrendszer, az ECL nyelvvizsga segítségével egységes és megbízható nemzetközi mércét biztosítson a megszerzett nyelvtudás méréséhez.
A programban kiemelt helyet kap az EU kevésbé elterjedt és oktatott nyelveinek tanítása és az ezekből megszerzett kommunikatív kompetencia mérése. Az előadás keretében az eddigi elért eredményeket kívánjuk bemutatni, nevezetesen a fokozódó érdeklődést az úgynevezett „kis nyelvek”-ből letehető ECL nyelvvizsga iránt, amelyről a vizsgázók növekvő száma tanúskodik.
Research Interests:
One of the major goals of the EU language policies is a Europe where everyone can speak at least two other languages in addition to their own mother tongue. For this reason, the European Commission supports numerous projects and programs... more
One of the major goals of the EU language policies is a Europe where everyone can speak at least two other languages in addition to their own mother tongue. For this reason, the European Commission supports numerous projects and programs promoting language learning, setting its main focus on the so called “small” languages. It also emphasizes the importance of certification in the process of language learning.
Therefore, the ECL Consortium works to provide unified, reliable and valid standards for the assessment of attained language knowledge with the help of ECL language exam. This standardized testing system is adapted to the European languages included in the program, with special respect to Slavonic languages. Currently, candidates can take the ECL exam in seven Slavonic languages and receive an international certificate, which records their learning achievements and thus becomes an important part of their European Language Portfolio.
Therefore, the ECL Consortium works to provide unified, reliable and valid standards for the assessment of attained language knowledge with the help of ECL language exam. This standardized testing system is adapted to the European languages included in the program, with special respect to Slavonic languages. Currently, candidates can take the ECL exam in seven Slavonic languages and receive an international certificate, which records their learning achievements and thus becomes an important part of their European Language Portfolio.
Research Interests:
Целта на доклада е да представи резултатите и изводите от едно пилотно изследване, проведено с участието на двадесет студенти от четвърти курс по специалност немска филология в Университета в град Осиек, Хърватия. Задачата на участниците... more
Целта на доклада е да представи резултатите и изводите от едно пилотно изследване, проведено с участието на двадесет студенти от четвърти курс по специалност немска филология в Университета в град Осиек, Хърватия. Задачата на участниците в изследването бе да напишат съчинение от 300 думи по предварително зададена тема. Съчиненията бяха оценени от двама независими проверители въз основа на критериите на международните езикови изпити ECL.
Един от аспектите за оценка бе употребата на механизми и средства за текстова свързаност. Хипотезата на изследването се основаваше на предположението, че студентите владеят немския език на ниво С1 (т.нар. ниво на ефективно оперативно владеене) и следователно са в състояние да боравят ефективно с механизмите и средствата за текстова свързаност и да израждат добре структуриран и последователен дискурс. Една от главните цели на изследването бе резултатите от него да бъдат използвани при доусъвършенстването на настоящите и разработването на бъдещите програми по чуждоезиково обучение и по този начин да допринесе за повишаване на дискурсивната компетентност на изучаващите немски език като чужд.
Един от аспектите за оценка бе употребата на механизми и средства за текстова свързаност. Хипотезата на изследването се основаваше на предположението, че студентите владеят немския език на ниво С1 (т.нар. ниво на ефективно оперативно владеене) и следователно са в състояние да боравят ефективно с механизмите и средствата за текстова свързаност и да израждат добре структуриран и последователен дискурс. Една от главните цели на изследването бе резултатите от него да бъдат използвани при доусъвършенстването на настоящите и разработването на бъдещите програми по чуждоезиково обучение и по този начин да допринесе за повишаване на дискурсивната компетентност на изучаващите немски език като чужд.
Research Interests:
Für Lehrende ist es von enormer Bedeutung, dass sie die Fortschritte ihrer Sprachschüler auf jeder Stufe des Lernprozesses messen, ihre Leistungen beurteilen und dementsprechend die nächsten Schritte planen können. Zu diesem Zweck... more
Für Lehrende ist es von enormer Bedeutung, dass sie die Fortschritte ihrer Sprachschüler auf jeder Stufe des Lernprozesses messen, ihre Leistungen beurteilen und dementsprechend die nächsten Schritte planen können. Zu diesem Zweck verwenden sie bereits existierende Evaluationsinstrumente oder erstellen selber Testaufgaben.
In der Regel versteht man unter Leistungsmessung die Überprüfung von vier Sprachfertigkeiten und zwar von Schreiben, Sprechen, Hör- und Leseverstehen. Im Mittelpunkt des geplanten Vortrages steht lediglich die letztere Fertigkeit. Dabei wird zum einen der Frage nachgegangen, was man im Prozess der Textauswahl und Aufgabenerstellung berücksichtigen muss: angefangen von dem Sachgebiet und dem konkreten Thema über die Textsorte, die Lexik und die grammatischen Strukturen bis hin zu der Sprache der Anweisungen und der Zeit, die den Lernenden für das Lösen der Aufgabe zur Verfügung gestellt wird. Zum anderen werden – anhand von ausgewählten Illustrationsbeispielen aus den Übungssätzen des internationalen Sprachprüfungssystems ECL – mehrere Aufgabentypen vorgestellt, die beim Testen der rezeptiven sprachlichen Fertigkeit Lesen eingesetzt werden können.
In der Regel versteht man unter Leistungsmessung die Überprüfung von vier Sprachfertigkeiten und zwar von Schreiben, Sprechen, Hör- und Leseverstehen. Im Mittelpunkt des geplanten Vortrages steht lediglich die letztere Fertigkeit. Dabei wird zum einen der Frage nachgegangen, was man im Prozess der Textauswahl und Aufgabenerstellung berücksichtigen muss: angefangen von dem Sachgebiet und dem konkreten Thema über die Textsorte, die Lexik und die grammatischen Strukturen bis hin zu der Sprache der Anweisungen und der Zeit, die den Lernenden für das Lösen der Aufgabe zur Verfügung gestellt wird. Zum anderen werden – anhand von ausgewählten Illustrationsbeispielen aus den Übungssätzen des internationalen Sprachprüfungssystems ECL – mehrere Aufgabentypen vorgestellt, die beim Testen der rezeptiven sprachlichen Fertigkeit Lesen eingesetzt werden können.
Research Interests:
Das Ziel eines jeden Sprachunterrichts besteht bekanntlich darin, die Lernenden in der Zielsprache kompetent zu machen. Es ist allerdings ein langer Weg, der über viele Zwischenstationen (im Fachjargon „Kompetenzniveaus”) zu diesem Ziel... more
Das Ziel eines jeden Sprachunterrichts besteht bekanntlich darin, die Lernenden in der Zielsprache kompetent zu machen. Es ist allerdings ein langer Weg, der über viele Zwischenstationen (im Fachjargon „Kompetenzniveaus”) zu diesem Ziel führt. Deswegen ist es von enormer Bedeutung, dass Lehrende die Lernfortschritte ihrer Schüler / Studenten auf jeder Stufe des Lernprozesses messen, die Leistungen beurteilen und dementsprechend die nächsten Schritte planen können. Zu diesem Zweck können sie bereits existierende Evaluationsinstrumente verwenden oder die Testaufgaben selbst erstellen.
In diesem Zusammenhang setzt sich der vorliegende Beitrag zum Ziel, DaF-Lehrern Hilfestellung bei der Auswahl der passenden Tests beziehungsweise bei der Erstellung von Aufgaben zu leisten. Zum einen werden im Rahmen des Beitrags – anhand von ausgewählten Illustrationsbeispielen aus den Übungssätzen des internationalen Sprachprüfungssystems ECL – mehrere Aufgabentypen vorgestellt, die beim Testen der rezeptiven sprachlichen Fertigkeiten (Lese- und Hörverstehen) eingesetzt werden können. Es wird dabei auch der Frage nachgegangen, welche sprachlichen Aktivitäten mithilfe eines bestimmten Aufgabetyps getestet werden können. Zum anderen werden die Lehrenden darauf hingewiesen, was sie im Prozess der Aufgabenerstellung berücksichtigen müssen: angefangen von der Themenauswahl über die Textsorte, die Lexik und die grammatischen Strukturen bis hin zu der Sprache der Anweisungen und der Zeit, die den Lernenden für das Lösen der Aufgabe zur Verfügung gestellt wird.
In diesem Zusammenhang setzt sich der vorliegende Beitrag zum Ziel, DaF-Lehrern Hilfestellung bei der Auswahl der passenden Tests beziehungsweise bei der Erstellung von Aufgaben zu leisten. Zum einen werden im Rahmen des Beitrags – anhand von ausgewählten Illustrationsbeispielen aus den Übungssätzen des internationalen Sprachprüfungssystems ECL – mehrere Aufgabentypen vorgestellt, die beim Testen der rezeptiven sprachlichen Fertigkeiten (Lese- und Hörverstehen) eingesetzt werden können. Es wird dabei auch der Frage nachgegangen, welche sprachlichen Aktivitäten mithilfe eines bestimmten Aufgabetyps getestet werden können. Zum anderen werden die Lehrenden darauf hingewiesen, was sie im Prozess der Aufgabenerstellung berücksichtigen müssen: angefangen von der Themenauswahl über die Textsorte, die Lexik und die grammatischen Strukturen bis hin zu der Sprache der Anweisungen und der Zeit, die den Lernenden für das Lösen der Aufgabe zur Verfügung gestellt wird.
Research Interests:
The Association of Language Testers in Europe has established a set of common standards for language exams which cover all stages of the language testing process. The international ECL language examination system works on meeting these... more
The Association of Language Testers in Europe has established a set of common standards for language exams which cover all stages of the language testing process. The international ECL language examination system works on meeting these so-called ‘minimum standards’.
In the course of this quality assurance process special attention is paid to the quantitative and qualitative analysis of the test results. After each exam, ECL experts carry out statistical analyses in order to compute the difficulty, discrimination and reliability of the task items. For this purpose, the experts deploy the measurement methods of the Classical Test Theory on the one hand, and the Rasch model, on the other hand. Unlike the psychometric tests of the Classical Test Theory, the Rasch measurement model indicates misfits, or in other words test items having a poorer quality compared to the rest of the items and, therefore, do not fit the model.
The present paper deals with the issue of misfit items in German language tests measuring listening skills at level B2 according to CEFR. Those items which were indicated as misfits by the Rasch model in the course of ten exam terms are carefully examined; the reasons for their “malfunction” are then thoroughly searched for. The findings of these analyses are to be applied by item writers in the course of future test developments.
In the course of this quality assurance process special attention is paid to the quantitative and qualitative analysis of the test results. After each exam, ECL experts carry out statistical analyses in order to compute the difficulty, discrimination and reliability of the task items. For this purpose, the experts deploy the measurement methods of the Classical Test Theory on the one hand, and the Rasch model, on the other hand. Unlike the psychometric tests of the Classical Test Theory, the Rasch measurement model indicates misfits, or in other words test items having a poorer quality compared to the rest of the items and, therefore, do not fit the model.
The present paper deals with the issue of misfit items in German language tests measuring listening skills at level B2 according to CEFR. Those items which were indicated as misfits by the Rasch model in the course of ten exam terms are carefully examined; the reasons for their “malfunction” are then thoroughly searched for. The findings of these analyses are to be applied by item writers in the course of future test developments.
Research Interests:
This book is a pioneering comparative monograph of English, German, French, Russian, and Hungarian anti-proverbs and is based on well-known proverbs. The introductory chapter reviews the international scholarship on proverbs and... more
This book is a pioneering comparative monograph of English, German,
French, Russian, and Hungarian anti-proverbs and is based on well-known
proverbs. The introductory chapter reviews the international
scholarship on proverbs and anti-proverbs. It discusses the frequent
occurrence of innovative anti-proverbs and shows which traditional proverbs are particularly suitable for varied anti-proverbs. The remaining
chapters are divided into two large parts. The first emphasizes the formal
features of the alterations (surface structure, morphology, phonology)
used to create anti-proverbs. The second part investigates the functional
features (verbal humor, stylistics, rhetoric) found in anti-proverbs.
French, Russian, and Hungarian anti-proverbs and is based on well-known
proverbs. The introductory chapter reviews the international
scholarship on proverbs and anti-proverbs. It discusses the frequent
occurrence of innovative anti-proverbs and shows which traditional proverbs are particularly suitable for varied anti-proverbs. The remaining
chapters are divided into two large parts. The first emphasizes the formal
features of the alterations (surface structure, morphology, phonology)
used to create anti-proverbs. The second part investigates the functional
features (verbal humor, stylistics, rhetoric) found in anti-proverbs.
Research Interests:
A közmondásokat valószínűleg azóta ferdítik (azaz változtatják, akár az ellentétükké), mióta csak léteznek. Nincs olyan területe az életnek, ahol ne fordulnának elő közmondásferdítések: erről tanúskodnak magánlevelek és filozófiai... more
A közmondásokat valószínűleg azóta ferdítik (azaz változtatják, akár az ellentétükké), mióta csak léteznek. Nincs olyan területe az életnek, ahol ne fordulnának elő közmondásferdítések: erről tanúskodnak magánlevelek és filozófiai folyóiratok, nyilvános előadások és prédikációk, dalok és sci-fik, képregények és karikatúrák, reklámok és könyvcímek. Az általuk tárgyalt témák is változatosak: egészség, oktatás, politika, munka, szerelem, szex, pénz, környezetszennyezés stb. Az utóbbi néhány évtizedben azonban alapvető változás történt: a tömegkommunikáció ugrásszerű fejlődésének hatására ezek a ferdítések sokkal gyorsabban terjednek, mint korábban. A jelenség ezért is felkeltette nemcsak a nagyközönség, hanem a nyelvészek és folkloristák érdeklődését. Öt nyelvből (magyarból, angolból, németből, franciából és oroszból) vett példákkal kísérletet teszünk a ferdítési módok összehasonlítására, a ferdítés általános vonásainak meghatározására, az ilyenkor tapasztalt nyelvi humor típusainak osztályozására. Melyek a leggyakrabban ferdített közmondások? Melyek a nemzetközileg legelterjedtebb közmondásferdítések? Mi változik meg a ferdítésben az eredeti közmondáshoz kéŹpest (pl. hang, szó, tagmondat, írásjel)? Hány elem változik meg ezekből? Hol találhatók a megváltozott elemek (pl. egy vagy több helyen a szó, mondat elején/belsejében/végén)? Ezekre keressük a választ a kötetben
Research Interests:
A ferdített közmondások gyors és széles körű elterjedésének köszönhetően egyre többen figyeltek fel e jelenségre, ezért fokozatosan fejlődött a műfaj kutatása is. Számos kutató vizsgálta a különböző nyelvek antiproverbiumait nyelvészeti,... more
A ferdített közmondások gyors és széles körű elterjedésének köszönhetően egyre többen figyeltek fel e jelenségre, ezért fokozatosan fejlődött a műfaj kutatása is. Számos kutató vizsgálta a különböző nyelvek antiproverbiumait nyelvészeti, folklorisztikai és egyéb szempontok alapján. Ennek apropóján előadásunk első részében röviden összefoglaljuk az eddigi kutatási eredményeket. Ezt követően kiemelünk két új kutatási területet, amely jövőbeli vizsgálatok tárgyát képezheti. Ide tartozik egyrészt az antiproverbiumok létrejöttét elősegítő nyelvi és kulturális kontextus és ennek változása, másrészt a ferdített közmondások vizuális ábrázolása. Az előadás utolsó részében kitérünk egy terminológiai jellegű kérdésre, amely még nyitva áll a parömiológusok előtt, mégpedig: az általunk használt „antiproverbium” és „ferdített közmondás” terminus mellett, illetve helyett létezik-e, vagy esetleg létrehozható-e egy másik elnevezés, amely még jobban tükrözi és szintetizálja a ferdített közmondásokra jellemző sajátosságokat és funkciókat?
Research Interests:
Előadásunkban megvizsgáljuk a magyar nyelvű antiproverbiumok humorának kedvelt eszközeit, mindegyiket néhány példával megvilágítva, és ezt összehasonlítjuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal. Többek között kitérünk a szó-... more
Előadásunkban megvizsgáljuk a magyar nyelvű antiproverbiumok humorának kedvelt eszközeit, mindegyiket néhány példával megvilágítva, és ezt összehasonlítjuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal.
Többek között kitérünk a szó- és hangismétlésre. Azt tapasztaljuk, hogy ismétlődhet egy vagy két elem kétszer, háromszor, akár négyszer (vagy ennél is gyakrabban). Az ismétlődő elem lehet kiegészítés, de beléphet egy eredeti közmondásrész helyett is. Az ismétlődés egy különleges alkategóriája a keresztező ismétlés (chiasmus). Megvizsgáljuk a rím megjelenését a ferdített egységben. Anyagunk tanulsága szerint a rímes és nem rímes eredeti közmondásból egyaránt kialakulhat rímes vagy nem rímes antiproverbium. A metaforikus jelleg, éppen, mivel a közmondás jellegzetes vonása, különösen alkalmas a parodizálásra. Számtalan ferdítés a humoros hatást a metaforikus közmondások szó szerint értésével éri el. A szándékos nyelvi vétségeken belül elkülönítjük a helyesírási, morfológiai és szintaktikai jellegűeket. Rávilágítunk a közmondáspersziflázs neologizmusalkotó képességére. A folklór egyéb területeivel mutat rokonságot a halandzsa, az abszurd szillogizmusok, a közmondások felhasználása találós kérdésekben.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a paródia csak akkor hatásos, ha ráismernek mögötte az eredetire. A proverbiumok elferdítése tehát feltételezi a közmondások ismeretét, és az állandó visszautalással élteti azokat. Számos esetben az itt leírt változásoknál több történik: nem pusztán a fenti eljárásokat kombinálják, hanem nagyobb, mélyebb a változás. Az eredeti közmondás struktúráját használják fel, vagy csak szavait, és így alakítanak újszerű közléseket, amelyek hátterében az eredeti mindig felismerhető marad. Amennyiben nem ismerhető fel, úgy nem volt sikeres a közmondásferdítés, és nem beszélhetünk eredményeként antiproverbiumról.
Többek között kitérünk a szó- és hangismétlésre. Azt tapasztaljuk, hogy ismétlődhet egy vagy két elem kétszer, háromszor, akár négyszer (vagy ennél is gyakrabban). Az ismétlődő elem lehet kiegészítés, de beléphet egy eredeti közmondásrész helyett is. Az ismétlődés egy különleges alkategóriája a keresztező ismétlés (chiasmus). Megvizsgáljuk a rím megjelenését a ferdített egységben. Anyagunk tanulsága szerint a rímes és nem rímes eredeti közmondásból egyaránt kialakulhat rímes vagy nem rímes antiproverbium. A metaforikus jelleg, éppen, mivel a közmondás jellegzetes vonása, különösen alkalmas a parodizálásra. Számtalan ferdítés a humoros hatást a metaforikus közmondások szó szerint értésével éri el. A szándékos nyelvi vétségeken belül elkülönítjük a helyesírási, morfológiai és szintaktikai jellegűeket. Rávilágítunk a közmondáspersziflázs neologizmusalkotó képességére. A folklór egyéb területeivel mutat rokonságot a halandzsa, az abszurd szillogizmusok, a közmondások felhasználása találós kérdésekben.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a paródia csak akkor hatásos, ha ráismernek mögötte az eredetire. A proverbiumok elferdítése tehát feltételezi a közmondások ismeretét, és az állandó visszautalással élteti azokat. Számos esetben az itt leírt változásoknál több történik: nem pusztán a fenti eljárásokat kombinálják, hanem nagyobb, mélyebb a változás. Az eredeti közmondás struktúráját használják fel, vagy csak szavait, és így alakítanak újszerű közléseket, amelyek hátterében az eredeti mindig felismerhető marad. Amennyiben nem ismerhető fel, úgy nem volt sikeres a közmondásferdítés, és nem beszélhetünk eredményeként antiproverbiumról.
Research Interests:
Russian Studies, Humor, Hungarian, Proverbs, English language, and 15 moreGerman Language, English, Hungarian Studies, Paremiology, Humor Studies, Humour Studies, Hungarian language, Humour, Deutsche Sprache, English Studies, Français, Deutsch, Anti-proverbs, Langue Française, and Ferdített közmondás
Paronomasia is a popular word form of word play often used to transform proverbs into anti-proverbs (deliberate proverb innovations, also known as alterations, mutations, parodies, transformations, variations, wisecracks, and fractured... more
Paronomasia is a popular word form of word play often used to transform proverbs into anti-proverbs (deliberate proverb innovations, also known as alterations, mutations, parodies, transformations, variations, wisecracks, and fractured proverbs) by replacing certain phonemes with similar ones, or by adding or omitting phonemes. The present paper describes and exemplifies this sort of pun by using selected German, Hungarian, English, French and Russian language data. The first part of the paper focuses on the linguistic aspects of paronomasia; the second part stresses semantic characteristics. It also examines the role of word play on the theme of sexuality, and then comments on the use of proper nouns in proverb transformations. We conclude that all five of the languages in our research corpus use similar, if not identical, approaches to forge a “twisted wisdom” out of a simple proverb.
Research Interests:
On the basis of French, Hungarian, English, German and Russian corpora of anti-proverbs (deliberate proverb innovations, also known as alterations, mutations, parodies, transformations, variations, wisecracks, and fractured proverbs), we... more
On the basis of French, Hungarian, English, German and Russian corpora of anti-proverbs
(deliberate proverb innovations, also known as alterations, mutations, parodies, transformations, variations, wisecracks, and fractured proverbs), we examine wordplay based on polysemy, homonymy, and homophony.
After a survey of the proverbs most frequently used for these types of alteration, this presentation investigates antiproverbs linked to the theme of sexuality. Finally, we explore the use of proper nouns in proverb transformations based on polysemy, homonymy, and homophony.
(deliberate proverb innovations, also known as alterations, mutations, parodies, transformations, variations, wisecracks, and fractured proverbs), we examine wordplay based on polysemy, homonymy, and homophony.
After a survey of the proverbs most frequently used for these types of alteration, this presentation investigates antiproverbs linked to the theme of sexuality. Finally, we explore the use of proper nouns in proverb transformations based on polysemy, homonymy, and homophony.
Research Interests:
Előadásunk a szójátékok egyes típusait elemzi, elsősorban magyar antiproverbiumok alapján, de az eredményeket összehasonlítottuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal. Először megvizsgáljuk a játékot az idegen nyelvekkel. Az... more
Előadásunk a szójátékok egyes típusait elemzi, elsősorban magyar antiproverbiumok alapján, de az eredményeket összehasonlítottuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal.
Először megvizsgáljuk a játékot az idegen nyelvekkel. Az tapasztalható, hogy az anyanyelv általában egy idegen nyelvvel keveredik: ez régen a latin volt, ma leginkább az angol, ritkábban a francia, olasz, német, orosz. Az idegen nyelvű szövegrész kapcsolódhat értelmi vagy hangzásbeli alapon a helyettesített vagy megmaradt eredeti szövegrészhez. A továbbiakban szemügyre vesszük a szóhatár megváltoztatását (mely a franciában különösen kedvelt eszköz, míg a németben ritka). Egy szó két vagy három részre bontása általában más ferdítési móddal kombinálva jelenik meg. Találkozhatni két (vagy három) szó összevonásával is, valamint a szóhatárok áthelyezésével („linking pun”) a szavak számának megtartása mellett.
Az ismétlő szójáték egyaránt mnemotechnikai és stilisztikai eszköz; leginkább a homonímiára és a paronomáziára alapszik. Az eljárás kettőnél többször is ismétlődhet. A dupla (kettős) szójáték az antiproverbium több elemét érinti; gyakrabban épül paronomáziára, mint homonímiára, de a néha egyetlen antiproverbiumban fellelhető mindkét típus. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a különböző nyelvek nagyjából azonos eljárásokat alkalmaznak, de egymástól eltérő módon.
Először megvizsgáljuk a játékot az idegen nyelvekkel. Az tapasztalható, hogy az anyanyelv általában egy idegen nyelvvel keveredik: ez régen a latin volt, ma leginkább az angol, ritkábban a francia, olasz, német, orosz. Az idegen nyelvű szövegrész kapcsolódhat értelmi vagy hangzásbeli alapon a helyettesített vagy megmaradt eredeti szövegrészhez. A továbbiakban szemügyre vesszük a szóhatár megváltoztatását (mely a franciában különösen kedvelt eszköz, míg a németben ritka). Egy szó két vagy három részre bontása általában más ferdítési móddal kombinálva jelenik meg. Találkozhatni két (vagy három) szó összevonásával is, valamint a szóhatárok áthelyezésével („linking pun”) a szavak számának megtartása mellett.
Az ismétlő szójáték egyaránt mnemotechnikai és stilisztikai eszköz; leginkább a homonímiára és a paronomáziára alapszik. Az eljárás kettőnél többször is ismétlődhet. A dupla (kettős) szójáték az antiproverbium több elemét érinti; gyakrabban épül paronomáziára, mint homonímiára, de a néha egyetlen antiproverbiumban fellelhető mindkét típus. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a különböző nyelvek nagyjából azonos eljárásokat alkalmaznak, de egymástól eltérő módon.
Research Interests:
Előadásunkban megvizsgáljuk a magyar antiproverbiumok legkedveltebb szójátéktípusát, a paronomáziát, és bemutatjuk e jelenség előfordulását az angol, német, francia és orosz nyelvű anyagban. A paronomázia jellemzője a szoros fizikai... more
Előadásunkban megvizsgáljuk a magyar antiproverbiumok legkedveltebb szójátéktípusát, a paronomáziát, és bemutatjuk e jelenség előfordulását az angol, német, francia és orosz nyelvű anyagban.
A paronomázia jellemzője a szoros fizikai (fonetikai) kapcsolat az eredeti közmondás és ferdített változata között. Nagy gyakoriságának magyarázata a szavak fonetikai holdudvarának gazdagsága. Így egy-egy eredeti közmondásnak a vizsgált nyelvek mindegyikében sikerült fellelni több olyan paronimikus ferdítését, ahol az eredeti szöveg ugyanazon szavát helyettesítik.
A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a különböző nyelvek nagyjából azonos eljárásokat alkalmaznak a paronomázia terén: egy szó cseréje, egy vagy két hang cseréje, betoldása vagy elhagyása, egy hang helyettesítése kettővel, valamint ez utóbbinak a fordítottja. A ferdítés ismert, de kevésbé gyakori módja két hang felcserélése egy szón belül. Produktívnak bizonyul a köznév felcserélése tulajdonnévre (a fordítottja ritka, mert a műfajra jellemző általánosítás ellen hat), valamint a szexualitásra való utalás is.
A paronomázia jellemzője a szoros fizikai (fonetikai) kapcsolat az eredeti közmondás és ferdített változata között. Nagy gyakoriságának magyarázata a szavak fonetikai holdudvarának gazdagsága. Így egy-egy eredeti közmondásnak a vizsgált nyelvek mindegyikében sikerült fellelni több olyan paronimikus ferdítését, ahol az eredeti szöveg ugyanazon szavát helyettesítik.
A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a különböző nyelvek nagyjából azonos eljárásokat alkalmaznak a paronomázia terén: egy szó cseréje, egy vagy két hang cseréje, betoldása vagy elhagyása, egy hang helyettesítése kettővel, valamint ez utóbbinak a fordítottja. A ferdítés ismert, de kevésbé gyakori módja két hang felcserélése egy szón belül. Produktívnak bizonyul a köznév felcserélése tulajdonnévre (a fordítottja ritka, mert a műfajra jellemző általánosítás ellen hat), valamint a szexualitásra való utalás is.
Research Interests:
A poliszémia és a homonímia használata terén a vizsgált nyelvek közmondásai nem mutatnak jelentős különbséget. Egyes közmondások, sőt egyes szavak is (pl. meleg) különösen alkalmasak az ilyen típusú szójátékra. A homofónia tekintetében... more
A poliszémia és a homonímia használata terén a vizsgált nyelvek közmondásai nem mutatnak jelentős különbséget. Egyes közmondások, sőt egyes szavak is (pl. meleg) különösen alkalmasak az ilyen típusú szójátékra. A homofónia tekintetében viszonylag jól elkülönülnek a fonetikus és a nem fonetikus írású nyelvek (magyar, német, orosz vs. angol, francia). Az első csoportban csupán néhány német példa hozható fel, míg a másodikban gyakori a proverbiumok ilyen típusú ferdítése. Olyan paródiát nem sikerült találni, ahol a ferdítés alapja a homográfia. A ferdítések fenti módjainak közös vonása, hogy majdnem mindig más átalakítással párosulva fordulnak elő: helyettesítéssel, felcseréléssel, felcserélés és helyettesítés kombinációjával, kiegészítő elemek hozzáadásával, stb.