Kata Morvay-Sey

Authors’ contribution Wkład autorów: A. Study design/planning zaplanowanie badań B. Data collection/entry zebranie danych C. Data analysis/statistics dane – analiza i statystyki D. Data interpretation interpretacja danych E. Preparation of manuscript przygotowanie artykułu F. Literature analysis/search wyszukiwanie i analiza literatury G. Funds collection zebranie funduszy Summary Background. The COVID-19 pandemic had a significant effect on regular activities and lifestyles in Hungary in the second quarter of 2020. In this study, we identify the physical activity and mental well-being changes in the Hungarian sport sector. Material and methods. A questionnaire, which included internationally validated items, was created to survey members of the sporting sector in Hungary. In June 2020, we obtained 840 valid responses, the age and gender profile of which were closely representative of the overall population. The results were analyzed with descriptive and inferential statistics. Resu...

Background and Study Aim: We hypothesized: (H1) there is a significant difference between genders in the total score of trait aggression and subscales (verbal, physical aggression, hostility and anger) in both groups (budo and control group), wherein the boys exhibit significantly a higher score of trait aggression than girls; (H2) there is a significant difference in the trait aggression total score and the sub-scales scores based on school type, wherein the vocational school students would achieve the highest, whereas high school students the lowest values in both groups (budo and control group); (H3) budo martial arts practitioners are characterized significantly lower trait aggression (total scores) than their counterparts of the same age, and youngsters practicing martial arts also had a significantly lower value for all aggression subclasses than their peers in the control group; (H4) the length of sport practice, the number of workouts, and competitive variables of budo group...

A Testnevelés és sport műveltségterületen belül új testgyakorlati és sportágak, többek között a küzdősportok, önvédelem témakör is helyet kapott a kilencvenes évektől megjelenő magyarországi tantervekben. A tanulmány célja a küzdősportok, önvédelem témakörhöz kapcsolódó tantervi előírások (NAT, kerettantervek) változásainak elemzése, illetve ezek gyakorlati megvalósulásának vizsgálata Pécs általános és középiskoláiban tanító testnevelők kérdőíves kikérdezése alapján. Az eredmények alapján elmondható, hogy a testnevelők nagy többsége a küzdőspor- tok tekintetében eleget tesz a tantervi előírásoknak, s felvállalja egy viszonylag új tartalom oktatását. A legnagyobb problémát a személyi feltételek hiánya okozza.Ezért fontos, hogy a testnevelő tanárképzésben hangsúlyosan szerepeljenek a küzdősportok, és a tanulmányok kiterjedjenek a gyakorlati és elméleti képzésre is. A gyakorló testnevelők számára pedig lehetőséget kell biztosítani a küzdősportok alapjainak továbbképzések keretein belül...

Bologna – folyamathoz csatlakozva Magyarország is részesévé vált az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) kialakításának, s ezzel hazánkban is kezdetét vette egy modernizációs folyamat. A felsőoktatásban a lépcsős képzési rendszerre történő viszonylag gyors áttérés és a lezajlott változások miatt több megoldásra váró probléma merült fel. Láthatóvá vált, hogy a kihívásokra reagálva szükséges - többek között - az egyetemi kormányzás megújítása, mely megkívánja a professzionális vezetést, a stratégiai menedzsment kialakítását és az elavult struktúrák felszámolását. A tanulmány célja, hogy bemutassa az egyetemi kormányzás egy működési egységét, a hagyományos, hosszú múltra visszatekintő intézeti, tanszéki struktúrát a Pécsi Tudományegyetem Testnevelés- és Sporttudományi Intézetének és tanszékeinek példáján. Az említett intézet strukturális fejlődésének napjainkig történő bemutatása szükséges ahhoz, hogy javaslatot tehessünk a department elvű átalakítására.

The need for radically changing the curriculum regulation in Hungary arose at the beginning of the ninety's. Following European models, Hungarian curriculum formers started to drift towards bigger autonomy and separate planning. As a result, the National Curriculum came into existence in 1995, and later the Cross Curriculum was formed (2001). Several new sports gained place in the new PE curriculum, e.g. martial arts, self defence. While these documents are to emphasise the permeability between the different types of schools, examining the execution of the mentioned topics in physical education in the schools, we see the opposite. As in several fields of education, unequal opportunities seem to occur when we talk about martial arts and self defence, since there are differences in the key factors (personal and material) that determine teaching. The objective of the study is the analysis of different curriculum requirements (National and Cross Curriculum) concerning martial arts a...

Abstract Although the number of domestic researches and publications connected to the personality develop- ment and aggression effects of Far-Eastern martial arts are minimal, many foreign language studies revealed on the topic. The main goal of this article is to collect and summarize the most important English and German language publications in order to help Hungarian researchers, professionals and coaches/trainers of the given field. In the past – approximately – forty years, many publications tried to dissolve the disbelieves around the different sports, styles and schools attached to the generic term of martial arts, influencing the positive effects and benefits of practicing these. Recent study only concentrates on introducing studies and publications of martial arts based on Far- Eastern philosophical backgrounds, mainly budo and not involves writings from the areas of so called classical Western European martial arts such as wrestling, boxing and fencing. Key-words:oriental...

A kutatás célja a NAT-ba és a Kerettantervekbe beépített „Küzdősportok és önvédelem” tantervi tartalommal kapcsolatos testnevelő tanári szemléletváltás vizsgálata. Az adatfelvételt 2002-ben és 2008-ban végeztük a pécsi általános- és középiskolák testnevelőinek körében. Háttér: Az új típusú tantervek testnevelés és sport műveltségterületének témakörei közé olyan sportágak kerültek be, amelyek követik a kor elvárásait, és lehetőséget biztosítanak az élménypedagógiai megközelítésre. Ahhoz azonban, hogy a tantervek által kínált lehetőségeket kihasználjuk, szemléletváltásnak kell kialakulni a testnevelő társadalmon belül. Joggal merülhet fel a kérdés hányan élnek a felkínált lehetőségekkel, hogy a testnevelést érdekesebbé, vonzóbbá tegyék. Hipotézisek: Mindkét vizsgálat esetében azt feltételeztük, hogy sem a személyi, sem pedig a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre a küzdősportok oktatására, illetve, hogy az említett témakör nem képezi az órák anyagát. Módszerek: Ankét módszer / l...

Absztrakt
Célkitűzés: A sportban küzdő felek a győzelemre törekvés szándékával alkalmazhatnak a sportági szabályok betartásával agresszívnak tűnő cselekvési formákat. Célunk volt megvizsgálni, hogy a sportolók valóban agresszívebbek- e mint a nem sportolók, vagy a sport a maga feszültségcsökkentő szerepén keresztül esetleg az agresszió szintjét is csökkenti.
Hipotézisek: Feltételeztük, hogy a sportolók (sportágtól függetlenül) szignifikánsan alacsonyabb vonás-agresszió szinttel, és alacsonyabb alskála értékekkel rendelkeznek, mint nem sportoló társaik. Feltételeztük, hogy a sportágakat taktikai szempontú alcsoportokba rendezve szignifikáns különbséget találunk a nagyobb kontakttal járó sportági csoportok vonás-agresszió szintje, valamint a kontakttal nem járó sportági csoportok között. Feltételeztük, hogy az egyes sportágakat önállóan vizsgálva, azok űzői között statisztikailag kimutatható különbséget találunk a vonás-agresszióra vonatkozóan.
Anyag és módszer: Kutatásunkban a Buss-Perry (1992) vonás-agressziót mérő kérdőívet használtuk (magyar valid. Gerevich és mtsai, 2012).  Négy alskálája van: verbális agresszió, fizikai agresszió, düh és hosztilitás (ellenségesség). A vizsgálati mintát 14-18 éves (N=280) diákok alkották. Két csoportot: sportolók (N= 140) és nem sportolók, (N=140), és négy alcsoportot képeztünk: érintkezés nélküli vagy sorsolásos sportágak (aerobik n=20), sportjátékok (kézilabdázás n=20, kosárlabdázás n=20), páros küzdősportágak (birkózás n=20, judo n=20, karate n=20) és ciklikus sportágak (úszás n=20). A vizsgálatban való részvétel anonim módon, önkéntesen történt, a szülői tájékoztatás és beleegyező nyilatkozat kitöltése után. A statisztikai elemzést az SPSS 24.0. programmal végeztük, szignifikánsnak fogadtuk el az eredményeket, ha p≤0,05 volt.
Eredmények: A nem sportolók szignifikánsan magasabb vonás-agresszió összpontszámmal, düh, hosztilitás és fizikai agresszió pontszámmal rendelkeznek a sportolókhoz képest. Verbális agresszió tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között. A nem sportolók az egyes sportági csoportokhoz viszonyítva is szignifikánsan magasabb vonás-agresszió összpontszámot és fizikai agresszió pontszámot mutattak. Az egyes sportági csoportokat összehasonlítva nem volt kimutatható különbség a vonás-agresszió összpontszámot tekintve, azonban szignifikáns különbséget találtunk a páros küzdősportágat űzők és a sorsolásos sportágak képviselői között, miszerint a páros küzdősportágat űző csoport fizikai agressziót mutató értékei magasabbak.
Következtetés: Eredményeink függvényében feltételezhetjük, hogy a rendszeres sporttevékenység csökkenti az agressziót. Azonban ennek bizonyításához longitudinális vizsgálatokra lenne szükség, melyek a személyeknél sporttevékenység megkezdése előtt, majd azt követően mérik a vonás-agresszió mértékét. Ennek azonban jelentős korlátai vannak, így nem meglepő, hogy a nemzetközi irodalomban is elvétve található ilyen jellegű kutatás.
Kulcsszavak: vonásagresszió, sportoló, nem sportoló

Abstract
Aim: Sportmen may use some actions during a competition which seem to be aggressive. Our aim was to investigate weather the athletes are more agressive than non athletes, or can sport decrease the level of agression through it’s stress reducing function.
Hypothesis: We assume that athletes have significantly lower level of trait aggression and also have lower level of subscale rates than non athletes. Among tactical groups we assume, that there is a significant difference in trait agression between the contact sports and the non-contact sports. We also assume that there is a statistically significant difference in trait agression between the sports (aerobic, handball, basketball, wrestling, judo, karate, swimming).
Methods: For measuring trait agression we used the Buss Perry Aggression Questionnaire (BPAQ,1992), which measures the trait agression total score and four subscales (anger, physical and verbal agression,hostility); validated in hungarian Gerevich et al. (2012). The subjects were 14-18 years old (N=280) hungarian students, devided into non-athlete (n=140) and athlete group (n=140). Athletes were devided into subgroups: aerobic (n=20); handball (n=20), basketball (n=20); wrestling (n=20), judo (n=20), karate (n=20); swimming (n=20). All of the respondents were volunteers and to fill out the questionnaire was anonymous. The parents signed the „Parental Contribution Statement”. Datas were analyzed with the statistical package IBM SPSS 24, and the criteria for considering statistical significance was p ≤ 0.05.
Results: Significant differences were found between the non-athlete group and athlete group in trait aggression total score, and in the subscales physical aggression, hostility and anger. In the subscale verbal aggression were no significant differences between the two groups. Significant difference were also found between the non-athlete group and all the subgroups in trait aggression and physical aggression, where the non-athlete group has the higher scores. To compare the subgroups with each other, there was no significant difference in trait aggression total score. Significant difference was found only between contact and non-contact subgroups in physical aggression where the contact sports have higher scores.
Discussion: Our hypotesis that trait aggression of athletes are lower was supported. Our results show to do sport regularly make favourable personality changes via the reduction of the degree of aggression. To prove this conclusion further (longitudinal) investigations are needed.

Keywords: trait aggression, athletes, non-athletes