Mamlúk Birodalom

A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte. Hatalmának csúcsán Egyiptomon kívül az egész Levantét, a Hidzsázt, Irakot, Jement, Kis-Örményországot és a Magreb keleti felét uralma alatt tartotta. Története során végig az arab és az iszlám világ vezető hatalma volt mind katonai, gazdasági és kulturális tekintetben, annak ellenére, hogy különleges berendezkedése gyakorlatilag folyamatos belpolitikai instabilitást eredményezett.

Mamlúk Birodalom
1254 – 1517
A Mamlúk Birodalom zászlaja
A birodalom kiterjedése 1317-ben, I. an-Nászir Muhammad uralkodása idején
Általános adatok
Fővárosa	Kairó
Hivatalos nyelvek	arab
Beszélt nyelvek	kopt, egyiptomi arab, kipcsak török
Vallás	szunnita iszlám
Államvallás	iszlám
Kormányzat
Államforma	monarchia
Uralkodó	szultán
A Wikimédia Commons tartalmaz Mamlúk Birodalom témájú médiaállományokat.

A mamlúkok

A mamlúk (مملوك – mamlūk), többes számban mamálík (مماليك – mamālīk) arab szó, melynek szó szerinti jelentése „uralt, birtokolt [dolog]”, speciálisan azonban egy rabszolgaként katonai feladatok ellátására kiképzett, majd felszabadítást követően zsoldosként szolgáló csoport tagjait nevezték így. A rabszolgahadsereg a 9. század óta általános volt a muszlim világban (első alkalmazása I. al-Mutaszim abbászida kalifa nevéhez kötődik), de az eredendően katonáskodással foglalkozó réteg csak az egyiptomi és szíriai Ajjúbidák uralma alatt, a 13. századtól vált rendkívül népessé és befolyásossá.

A mamlúkok kiválóan képzett, nehézlovas elitkatonaságként szolgálták urukat. Szinte kizárólag az eurázsiai sztyeppéről származó, jellemzően török (ritkábban mongol, anatóliai vagy a kései időszakban balkáni) származású, iszlámra térített rabszolgák voltak, akiket különösen erős lojalitásra neveltek uraik felé. Ez tette lehetővé, hogy a tehetséges mamlúkok a katonasággal összefonódó államigazgatás egyéb területein is vezető szerepre tegyenek szert, megszerezve a legfontosabb udvari és helytartói tisztségeket – és a velük járó iktá-jövedelmeket is. Ezáltal az utolsó jelentős ajjúbida uralkodó, asz-Szálih Ajjúb (1240–1249) úgy uralkodhatott, hogy az ország legnagyobb birtokosai, a főtisztviselők és a hadsereg – azaz minden világi, a hatalom támaszául szolgáló csoport – személyesen tőle függ, hozzá lojális.

A kezdetek: hatalomátvétel és stabilizáció

Amikor asz-Szálih Ajjúb meghalt, kijelölt örököse, al-Muazzam Túránsáh Anatóliában tartózkodott, és csak hónapok múlva érkezett Egyiptomba. Mivel a szultánságot éppen a keresztesek fenyegették a francia IX. (Szent) Lajos vezetése alatt, a válság elkerülése érdekében a szultán özvegye, Sadzsar ad-Durr és a legbefolyásosabb mamlúkok összefogtak, és eltitkolták Ajjúb halálát. Túránsáhban azonban csalódniuk kellett: miután a keresztesek megkezdték a visszavonulást, az új uralkodó megpróbálta saját embereivel lecserélni a korábbi adminisztrációt. Túránsáhot rövidesen meggyilkolták, és özvegyét, Sadzsar ad-Durrt tették szultánná. A példátlan eset komoly felháborodást váltott ki, így az özvegy lemondott, és al-Muizz Ajbak néven Ajjúb egyik volt mamlúkja vette át a hatalmat. A mamlúkok egy része elégedetlen volt a lépéssel, és ajjúbida restaurációt követeltek, ráadásul an-Nászir Júszuf aleppói fejedelem magának követelte a trónt. Ajbak így rövid úton lemondott, és egy kiskorú ajjúbida herceget tett a trónra, aki helyett továbbra is ő irányította az államot – addig, amíg fel nem számolta az aleppói fenyegetést, és nem végzett ellenzékének vezetőjével, száműzetésbe kényszerítve annak híveit 1254-ben. Ekkortól kezdve beszélhetünk megszakítás nélküli mamlúkuralomról.

Ajbakkal felesége, az időközben hozzáment Sadzsar ad-Durr végzett hatalomféltési okokból, mire őt is meggyilkolták, és Ajbak kiskorú fiát tették trónra. Mellette azonban atyja egyik mamlúkja, bizonyos Kutuz gyakorolta a hatalmat, aki 1259-ben lemondatta. Kutuz kibékült az 1254 óta Szíriában zsoldoskodó, Egyiptomba be-betörő mamlúkokkal, akiket Bajbarsz al-Bundukárí vezetett. Velük együttműködve sikerült legyőznie az addig megállíthatatlanul előretörő mongolokat az 1260-as Ajn Dzsálút-i csatában, és korábbi pusztításuk eredményét kihasználva akadálymentesen olvaszthatta birodalmába Szíriát, ami ettől kezdve a szultánság része maradt annak bukásáig. A sértett Bajbarsz az úton hazafelé meggyilkolta Kutuzt, és személyében a legnagyobb mamlúk szultánok egyike lépett trónra.

Uralkodók

Türk (bahri) mamlúkok (1250–1382; 1389–1390)
N	Uralkodó	Születési idő	Halálozási idő	Élethossz	Uralkodási idő	Uralkodási évek	Megjegyzés
1.	al-Muizz Ajbak	1197?	1257. április 10.	60? év	1250; 1254–1257	4 év
2.	I. Al-Manszúr Ali	kb. 1242	1259 után	17< év	1257–1259	2 év
3.	al-Muzaffar Kutuz	?	1260. október 24.	? év	1259–1260	1 év
4.	az-Záhir Bajbarsz	1223. július 19.	1277. június 30.	53 év	1260–1277	17 év
5.	asz-Szaíd Muhammad	1260	1280 márciusa	20 év	1277–1279	2 év
6.	al-Ádil Szalámis	kb. 1272	1291	kb. 19 év	1279	1 év
7.	al-Manszúr Kaláún	kb. 1222	1290. november 10.	kb. 68 év	1279–1290	11 év
8.	al-Asraf Halíl	1262	1293. december 13.	31 év	1290–1293	3 év
8.	I. An-Nászir Muhammad	kb. 1284	1341. június 7.	kb. 57 év	1293–1294	1 év
9.	al-Ádil Kitbuga	kb. 1245	1303	kb. 58 év	1294–1296	2 év
10.	al-Manszúr Ládzsín	?	1299. január 15.	? év	1296–1299	3 év
11.	I. An-Nászir Muhammad	kb. 1284	1341. június 7.	kb. 57 év	1299–1309	10 év	Második uralkodása.
12.	al-Muzaffar Bajbarsz	?	1310. április 10.	? év	1309	1 év
13.	I. An-Nászir Muhammad	kb. 1284	1341. június 7.	kb. 57 év	1310–1341	31 év	Harmadik uralkodása.
14.	al-Manszúr Abu Bakr	1321	1341	20 év	1341	1 év
15.	al-Asraf Kúdzsuk	kb. 1334	1345	kb. 11 év	1341–1342	1 év
16.	an-Nászir Ahmad	kb. 1318	1344. július 18.	kb. 26 év	1342	1 év
17.	asz-Szálih Iszmáíl	kb. 1325	1345 júliusa	kb. 20 év	1342–1345	3 év
18.	al-Kámil Saabán	1328	1346. szeptember 21.	18 év	1345–1346	1 év
19.	al-Muzaffar Háddzsi	?	1347 decembere	? év	1346–1347	1 év
20.	an-Nászir Haszan	kb. 1336	1361 március 17.	kb. 25 év	1347–1351	4 év
21.	asz-Szálih Szálih	1337	1360	23 év	1351–1354	3 év
22.	an-Nászir Haszan	kb. 1336	1361 március 17.	kb. 25 év	1354–1361	7 év	Második uralkodása.
23.	al-Manszúr Muhammad	kb. 1345	1398	kb. 53 év	1361–1363	2 év
24.	al-Asraf Saabán	1354	1377. március 15.	23 év	1363–1377	14 év
25.	II. Al-Manszúr Ali	kb. 1370	1381 májusa	kb. 11 év	1377–1381	4 év
26.	asz-Szálih Háddzsi	kb. 1372	1412. február 4.	kb. 40 év	1381–1382	1 év
27.	az-Záhir Barkúk	kb. 1336	1399. június 20.	kb. 63 év	1382–1389	7 év
28.	al-Manszúr Háddzsi	kb. 1372	1412. február 4.	kb. 40 év	1389–1390	1 év	Második uralkodása.
Cserkesz (burdzsi) mamlúkok (1382–1389; 1390–1517)
N	Uralkodó	Születési idő	Halálozási idő	Élethossz	Uralkodási idő	Uralkodási évek	Megjegyzés
29.	az-Záhir Barkúk	kb. 1336	1399. június 20.	kb. 63 év	1390–1399	9 év	Második uralkodása.
30.	an-Nászir Faradzs	kb. 1389	1412 májusa	kb. 23 év	1399–1405	6 év
31.	al-Manszúr Abd al-Azíz	1389 után	1405	<16 év	1405	1 év
32.	an-Nászir Faradzs	kb. 1389	1412 májusa	kb. 23 év	1405–1412	7 év	Második uralkodása.
33.	al-Musztaín	1391?	1430 februárja/márciusa	39? év	1412	1 év	A kalifai tisztséget is viselte.
34.	al-Muajjad Sajh	kb. 1369	1421. január 14.	kb. 52 év	1412–1421	9 év
35.	al-Muzaffar Ahmad	1419. május 27.	1421 után	2< év	1421	1 év
36.	az-Záhir Tatar	?	1421. november 30.	? év	1421	1 év
37.	asz-Szálih Muhammad	kb. 1411	1422 után	kb. 11< év	1421–1422	1 év
38.	al-Asraf Barszbáj	kb. 1369	1438. június 7.	kb. 69 év	1422–1438	16 év
39.	al-Azíz Juszuf	kb. 1424	1438 után	kb. 14< év	1438	1 év
40.	az-Záhir Csakmak	1373	1453. február 15.	80 év	1438–1453	15 év
41.	al-Manszúr Uszmán	kb. 1435	1453 után	kb. 18< év	1453	1 év
42.	al-Asraf Inál	kb. 1380	1461. február 26.	kb. 81 év	1453–1461	8 év
43.	al-Muajjad Ahmad	kb. 1430	1461 után	kb. 31 év	1461	1 év
44.	az-Záhir Huskadam	kb. 1413	1467. október 9.	kb. 54 év	1461–1467	6 év
45.	az-Záhir Jalbáj	?	1467 után	? év	1467	1 év
46.	az-Záhir Timurbuga	?	1468 után	? év	1467–1468	1 év
47.	al-Asraf Káitbej	1416 előtt	1496 augusztus 7.	80< év	1468–1496	28 év
48.	II. An-Nászir Muhammad	1482 novembere/ decembere	1498. október 31.	17 év	1496–1498	2 év
49.	az-Záhiir Kánszauh	kb. 1468	1500 után	kb. 32< év	1498–1500	2 év
50.	al-Asraf Dzsanbulát	kb. 1455	1501 után	kb. 46< év	1500–1501	1 év
51.	al-Ádil Túmán Báj	?	1501 után	? év	1501	1 év
52.	al-Asraf Kánszauh	kb. 1441	1516. augusztus 24.	kb. 75 év	1501–1516	15 év
53.	al-Asraf Túmán Báj	kb. 1476	1517. április 14.	kb. 41 év	1516–1517	1 év

Források

• Brentjes, Burchard. Izmael fiai. Budapest: Kossuth (1986). ISBN 963-09-2759-4 
• Iszlám művészet és építészet, Peter Ferienabend (ed.), Budapest: Vince (2005. április 22.). ISBN 963-9552-61-5 
• Watt, Montgomery Wiliam. Az Iszlám rövid története (2000). ISBN 963 7803 17 3 
• Karen Armstrong: Az iszlám rövid története (2005) (ISBN 963-07-7833-5)

Kapcsolódó szócikkek

• Egyiptomi muszlim uralkodók listája