> magazin
> szavazás
Melyik válasz fejezi ki az Ön tapasztalatait az egészségügy átalakításával kapcsolatban?
 |
|
Értékesítési képviselő
Lombard Lízing Zrt. Behajtási tanácsadó
Cofidis Elektromos karbantartó
Grundfos Hungária Kft |
> szótár
külföld
Virágkorában a világ legnagyobb települése volt az "elveszett város"
2007. augusztus 15., szerda 14:24 InfoRádió / The Independent| Kinyomtatom |  |
Elküldöm |  |
Betűméret + - |
Hetvennégy templomot, számos lakóházat, utakat, gátakat és kiterjedt öntözőrendszert talált Angkor "elveszett városánál" egy nemzetközi kutatócsoport. A régészek azt is tudni vélik, miért néptelenedett el az óriási kiterjedésű település.
Francia, kambodzsai és ausztrál tudósok most rájöttek: a város valójában legalább 1.800 négyzetkilométer kiterjedésű, vagyis nagyobb, mint bármelyik középkori település.
A tudóscsoport légi, műholdas és radarfelvételek felhasználásával vizsgálták a területet, ekkor találtak rá azokra az épületekre és csatornákra, amelyeket az idők során benőtt a sűrű növényzet.
Templom és oktatási központ
Az új templomok nem akkorák, mint az Angkor szívében feltártak, egy részük csupán téglarakás néhány szoborral. A szakértők szerint nem csupán vallási célokra használták: ezek voltak az adó- és oktatási központok is.
A régészek úgy vélik: virágkorában Angkor volt a világ legkiterjedtebb, ipari forradalom előtti város, lakói pedig szinte teljesen úgy éltek, mint a mai kambodzsaiak. Házaikat fürtökben építették dombocskák tetejére, hogy az esős évszakban kivédjék az áradásokat. A házak között rizsföldek terültek el, a közösségek központjai pedig a templomok voltak, akárcsak manapság.
Egymillióan lakták
A khmerek rizsföldjeiket a hegyekből lezúduló, csatornákba terelt vízzel öntözték, az összegyűlt vízzel tavakat töltöttek fel a falvak mellett, és valószínűleg ezekből ittak a száraz évszakban.
A most meglelt területeket az 500-as évektől a XVI. századig lakták egyes időszakokban akár egymillióan is.
A kutatócsoport tagjai azt is tudni vélik, miért néptelenedett el Angkor a XV. században. Gátszakadások és alkalomszerű javítási munkálatok jeleit találták a területen, ami arra enged következtetni, hogy az emberek egy idő után már nem tudták fenntartani a csatornarendszert.
Túlnépesedés és áradások
A túlnépesedés, az erdőirtások, a talaj eróziója és az áradások is hozzájárulhattak az elvándorlás megindulásához. A város hatalmas kiterjedése és a természeti erőforrások igénybevétele akkora hatással volt a környezetre, hogy az már elviselhetetlenné tette az ottani életet.
Az Angkor megőrzéséért küzdők egyébként attól tartanak, hogy a város szívében álló Angkor Wat hatalmas temploma súlyos veszélyben van, hiszen amióta 1993-ban a világörökség részévé nyilvánították, egyre többen kíváncsiak az építészeti remekre, a turisták megszállása pedig végzetesen károsíthatja a környéket és az épületeket.
1
Valóságos metropolisz volt Angkor, a titokzatos város, amely hosszú ideig a Khmer Birodalom központja volt, és amelyet a XV. században elhagytak lakói.Francia, kambodzsai és ausztrál tudósok most rájöttek: a város valójában legalább 1.800 négyzetkilométer kiterjedésű, vagyis nagyobb, mint bármelyik középkori település.
A tudóscsoport légi, műholdas és radarfelvételek felhasználásával vizsgálták a területet, ekkor találtak rá azokra az épületekre és csatornákra, amelyeket az idők során benőtt a sűrű növényzet.
Templom és oktatási központ
Az új templomok nem akkorák, mint az Angkor szívében feltártak, egy részük csupán téglarakás néhány szoborral. A szakértők szerint nem csupán vallási célokra használták: ezek voltak az adó- és oktatási központok is.
A régészek úgy vélik: virágkorában Angkor volt a világ legkiterjedtebb, ipari forradalom előtti város, lakói pedig szinte teljesen úgy éltek, mint a mai kambodzsaiak. Házaikat fürtökben építették dombocskák tetejére, hogy az esős évszakban kivédjék az áradásokat. A házak között rizsföldek terültek el, a közösségek központjai pedig a templomok voltak, akárcsak manapság.
Egymillióan lakták
A khmerek rizsföldjeiket a hegyekből lezúduló, csatornákba terelt vízzel öntözték, az összegyűlt vízzel tavakat töltöttek fel a falvak mellett, és valószínűleg ezekből ittak a száraz évszakban.
A most meglelt területeket az 500-as évektől a XVI. századig lakták egyes időszakokban akár egymillióan is.
A kutatócsoport tagjai azt is tudni vélik, miért néptelenedett el Angkor a XV. században. Gátszakadások és alkalomszerű javítási munkálatok jeleit találták a területen, ami arra enged következtetni, hogy az emberek egy idő után már nem tudták fenntartani a csatornarendszert.
Túlnépesedés és áradások
A túlnépesedés, az erdőirtások, a talaj eróziója és az áradások is hozzájárulhattak az elvándorlás megindulásához. A város hatalmas kiterjedése és a természeti erőforrások igénybevétele akkora hatással volt a környezetre, hogy az már elviselhetetlenné tette az ottani életet.
Az Angkor megőrzéséért küzdők egyébként attól tartanak, hogy a város szívében álló Angkor Wat hatalmas temploma súlyos veszélyben van, hiszen amióta 1993-ban a világörökség részévé nyilvánították, egyre többen kíváncsiak az építészeti remekre, a turisták megszállása pedig végzetesen károsíthatja a környéket és az épületeket.
