Az antijudaizmus a zsidóellenesség teológiai érvekkel alátámasztott változata, amely nem etnikai, vagy rasszista, hanem vallási alapon utasítja el az izraelita vallást és követőit. A modern politikai antiszemitizmus XIX. század végi megjelenése előtt vallási és teológiai érvekkel volt hivatva legitimálni a zsidók elleni fellépéseket. A gondolkodás szekularizációja következtében jelentősége visszaszorult, de egyes elemei napjainkban tovább élnek a zsidóellenes sztereotípiákban. A zsidó vallás egyes jellegzetességeit az antijudaizmus úgy értelmezi, hogy abból a társadalomra nézve fenyegető következtetéseket vonhasson le. Hatására a keresztény Európában a zsidókról archaikus előítélet sémák keletkeztek, amelyek elfedték a velük kapcsolatos tényleges társadalmi tapasztalatokat A kutatók egy része úgy véli, hogy az antijudaizmus és a modern antiszemitizmus alapvetően eltérő jelenségek. Az antiszemitizmus kutatás úgynevezett posszibilista irányzata viszont az „örök antiszemitizmus” magyarázatát az antijudaista gyökerek változatlan továbbélésében látja. Eszerint a zsidóellenességnek a legkülönbözőbb történeti korszakokban társadalmi és politikai szituációban megjelenése azért lehetséges, mert alapjában a keresztény világ önképéhez tartozó zsidó-keresztény ellentét áll. Az érvelés szerint a Holokauszt érzelmi hajtóerejét is ez a teológiai alapvetés tette lehetővé.
Az antijudaizmus teológiai alaptétele a krisztus gyilkosság vádja, ami miatt Izrael népét isten elvetette, átkozottá tette, helyébe pedig az új vallás hívei és az egyház lépett Ez az értelmezés a III—VI. századtól terjed el nem utolsó sorban Aranyszájú Szent János és Szent Ágoston De civitate dei című könyvének hatására. Az antijudaizmus kialakulásában meghatározó szerepe van annak, hogy a katolicizmus államvallássá válik, majd uralomra kerülése után kizárólagosságot követel, azt, hogy a nem keresztények ne válhassanak teljes jogú tagjaivá a társadalomnak. A zsidóellenes teológiai értelmezések elsősorban az Újszövetségre hivatkoznak, ezeket azonban a modern Újszövetség tanulmányok a zsidókkal szembeni előítéletes gondolkodás termékeinek tekintik, és azt hangsúlyozzák, hogy maga a szöveg önmagában véve nem antijudaista. Az amillenista teológia komoly hatást gyakorolt a keresztény egyház zsidókkal kapcsolatos negatív attitűdjeire, ezzel szemben a premillenista teológiát elfogadó hívők általában filoszemiták voltak. A biblián alapuló két értelmezés a zsidókkal kapcsolatban teljesen ellentétes szándékot tulajdonított istennek és ennek alapján eltérően viszonyult a zsidókhoz. A premillenisták közül kerültek ki a XIX századi keresztény cionisták, akik a zsidó cionizmussal összefonódva úgy vélték Izrael népének joga van a szent földhöz.
Az istengyilkosság vádját a II. Vatikáni Zsinat vette le a napirendről. Aláírásának 25. évfordulóján 1990-ben zsidó-keresztény ökomenikus nyilatkozat ítélte el az antiszemitizmust. 2000-ben szentföldi zarándoklata során és Rómában a húsvéti pápai szentmisén II. János Pál bűnbocsánatot kért a keresztények által a múltban elkövetett bűnökért, többek között a zsidóellenességért és a Holokauszt idején tanúsított magatartásért. Magyarországon a keresztény-zsidó vallásközi párbeszéd 1988-ban indult el a Keresztény-Ökumenikus Baráti Társaságban a Hebraisztikai-Judaisztikai Munkacsoport égisze alatt. E téren fontos tevékenységet fejt ki a Keresztény-Zsidó Társaság, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1994. november 24-én közös nyilatkozatot adott ki, melyben elítélte az antiszemitizmus és a diszkrimináció minden megnyilatkozását. A dokumentumban többek között a következő áll: „Az évforduló alkalmával meg kell állapítanunk, hogy ebben a tragédiában nemcsak az esztelen gonoszság képviselőit terhelte felelősség, hanem azokat is, akik bár egyházaink tagjainak vallották magukat, mégis félelemből, gyávaságból vagy megalkuvásból nem emelték fel szavukat zsidó embertársaink tömeges megalázása, elhurcolása és meggyilkolása ellen”
Kapcsolódó anyag:
János Pál pápa bocsánatkérése. A katolikus egyház jubileumi bűnbánatának nemzetközi fogadtatásáról. In. Mérleg. 2001/1.
25. Aery Dulles SJ: Tanusítson-e bűnbánatot az egyház? In. Mérleg. 1999/1.
Felhasznált irodalom:
II. János Pál pápa homíliája 2000. nagyböjtjének első vasárnapján
II. János Pál pápa szentföldi zarándoklatán mondott beszédei
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1994. november 24-én közös nyilatkozata az antiszemitizmus elítéléséről. ....“ In: Magyarország politikai évkönyve 1994-ről. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány. 1995. 754.o.
A modern antiszemitizmus (Szerk. Kovács András) Új Mandátum Kiadó 1999.
Endreffy Zoltán: Az antijudaizmustól az antiszemitizmusig. Antiszemtizmus.hu. A pártatlan dokumentáció
Nagy Rita: Teológia és antiszemitizmus. PhD értekezés. Miskolci Egyetem 2007.
Nyíri Tamás: Antiszemitizmus és antijudaizmus. Világosság. 1990. április 345-353.o.
Szécsi József: Keresztény antijudaizmus antiszemitizmus egykor és ma. Elhangzott az Egyházfórum c. folyóirat 25. évi jubileumi konferenciáján Budapesten, 2011. szept. 24-én a Ferenciek téri „Háló” Nagytermében. Remény
