Newsletter Hírlevél Events Események
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hamarosan piacra kerülhet a 3D-s, laboratóriumi halfilé

Busaszeletek és filék a Hold utcai Vásárcsarnokban 2016. december 13-án. Szingapúrban jövőre már laboratóriumi halfilé is piacra kerülhet - képünk illusztráció
Busaszeletek és filék a Hold utcai Vásárcsarnokban 2016. december 13-án. Szingapúrban jövőre már laboratóriumi halfilé is piacra kerülhet - képünk illusztráció Szerzői jogok Marjai Janos/MTI - MTI
Írta: Peter Kristof
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztásaClose Button

A jövőben komoly kereslet lehet rá, mert egy tanulmány szerint 2048-ra gyakorlatilag eltűnhetnek a halak az óceánokból.

HIRDETÉS

3D-s technikával nyomtatott, laboratóriumban termesztett halfilé kerül forgalomba várhatóan jövőre Szingapúrban, majd nem sokkal később Japánban és az Egyesült Államokban is. Az első laboratóriumban termesztett halfilét egy izraeli székhelyű biotechnológiai vállalat, a Steakholder Foods és egy szingapúri sejtmezőgazdasági start-up, az Umami Meats fejleszti.

A laboratóriumi halfilé hamarosan komoly űrt tölthet be, figyelembe véve, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) szerint az emberek világszerte több halat és tenger gyümölcseit fogyasztanak, mint valaha. (A legnagyobb fogyasztású országokban, például Izlandon, vagy a Maldív-szigeteken az emberek 2019-ben fejenként átlagosan több mint 80 kilogramm halat és tenger gyümölcseit ettek). A Dalhousie Egyetem tanulmánya szerint azonban, ha a dolgok így mennek tovább, a világ óceánjai 2048-ra gyakorlatilag kiürülhetnek.

A fogyatkozó halpopuláció és a magas környezetvédelmi adók miatt kerülhetnek előtérbe a laboratóriumban termesztett halételek. A laboratóriumban termesztett marhahúst és csirkehúst már egy ideje tanulmányozták, de kevés vállalat foglalkozott eddig halételek előállításával.

Tiszta, átlátszó, antibiotikum-mentes

A Steakholder Foods vezérigazgatója, Arik Kaufman azt mondja, hogy elkezdték a haltermékek 3D-nyomtatását. Szabadalmaztatott nyomtatási lehetőségeik révén ugyanazt a textúrát és pelyhességet nyomtatják ki, mint amilyen egy igazi hal. A veszélyeztetett fajok sejtjeit – mint például a fűrészesfogú sügér és az angolna – használják izom- és zsírtermesztésre. Ezeket aztán hozzáadják a „biotintához", hogy egy terjedelmes, ujjnyi hosszúságú, fehér filét nyomtassanak.

Az eljárás tiszta, átlátszó. A végtermék antibiotikum-mentes, és feltételezem, hogy a jövőben meg fogjuk érteni e termesztett húskészítmények egészségügyi előnyeit
Arik Kaufman, a Steakholder Foods vezérigazgatója

A végeredmény a hagyományos hal pelyhességét tükrözi, sütve és fűszerezve pedig nehéz megkülönböztetni a nyomtatott halfilét az eredetitől. A Japan Association for Cellular Agriculture igazgatója, Jositomi Megumi a Steakholder Foods rehovoti központjában tartott kóstolón azt mondta, „nagyon finom”, szinte ugyanazt a „halszerkezetet” érzi a szájában és le van nyűgözve az elkészült étel lédússágától.

A laboratóriumi halfilé előtt álló kihívások

Az Umami vezérigazgatója, Mihir Pershad arról beszélt, hogy a halsejteket egyelőre növényi alapú összetevőkkel hígítják a biotintában. Ennek oka az, hogy bár a folyamat a laboratóriumi hal esetében egyszerűbb, mint például a marhahúsnál, sokkal kevesebbet tudunk a halról, mint a tehén őssejtekről, ráadásul a sejttenyésztés önmagában túl drága ahhoz, hogy a termék előállítási költsége és ára versenyezhessen a hagyományos tenger gyümölcseiből készült termékekével.

Kaufman reméli, hogy a termékeik egyre jobb minőségűek lesznek, a termelési költségek pedig a jövőben csökkenni fognak.

Azt szeretnénk, hogy a fogyasztók íz alapján, illetve aszerint válasszanak, hogy mit tehetnek a világért és a bolygó környezetéért
Mihir Pershad, az Umami Meats vezérigazgatója
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Halászati tilalom a delfinek védelmében: megélhetésüket féltik a délnyugat-francia halászok

Mit tehet Európa az illegális halászat ellen?

Halászat vs. fenntarthatóság: együttműködés a tudósok és a halászok között