<img height="1" width="1" src="https://www.facebook.com/tr?id=807225219940556&amp;ev=PageView &amp;noscript=1">

Az „online trollok” köszönik, jól vannak – főleg Magyarországon

2022-05-05

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja kapcsán a Political Capital és regionális partnerei – a cseh PSSI, a szlovák IVO és a Sastre Consulting – a természetellenes online viselkedés formáit és hatásait vizsgálták a V4 országaiban, a 2022. február 21. és március 31. közötti időszakban. Kutatásunk felfedte egy vélhetően koordinált „online troll hálózat” létezését, amely részese egy Facebook-beszélgetések eltérítésére tett kísérletnek. A recept azonos, a módszerek és a célok eltérőek a négy országban, miközben az is feltűnő, hogy a Facebook nem tesz különösebb erőfeszítéseket a trollaktivitás visszaszorításáért az olyan kicsi piacokon, mint a V4-es országok.

 

A kutatás fő megállapításai:

  • A V4-ben terjesztett üzenetek döntő többsége a Kreml érdekeit támogatja (kivétel ez alól Szlovákia).
  • Több felhasználói csoportot is megkülönböztethetünk, amelyek részesei az általunk tapasztalt természetellenes online viselkedésnek. Ezt olyan kísérletekként definiáltuk, amelyek a közösségi médiában zajló párbeszédek kisiklatását célozzák egy-egy konkrét üzenet folyamatos ismétlésével. Alapfeltétel volt emellett, hogy egy szövegnek legalább százszor meg kellett jelennie a mintánkban. Három fő csoportot különítettünk el:
    • A „profik” vélhetően hamis profilok, akik nemzetközi aktorok (főként a Kreml) érdekeit képviselik koordinált kampányokban.
    • A „lelkes aktivisták” ténylegesen szeretnék meggyőzni a többi felhasználót saját igazukról, és ebben aktívan részt is vesznek. A munkájukat vélhetően zárt Facebook- vagy Telegram csoportokban koordinálják.
    • Az „átlagos felhasználók” valószínűleg csak időnként találkoznak olyan véleményekkel, amelyekkel erősen egyetértenek; ezeket osztják meg egy-egy alkalommal.
  • Van okunk feltételezni, hogy az inautentikus online aktivitásban részt vevő felhasználók egy részének munkáját koordinálják – a hamis profilok feltűnése mellett is. Először is, jelenleg kevés reális magyarázatot látunk arra, hogy miért terjesztenék felhasználók tucatjai, néhol százai pont ugyanazt a másolt szöveget Facebook-bejegyzések sokasága alatt. Másodszor, egyes profilok több üzenet terjesztésében is részt vettek. Harmadszor, az üzenetek terjesztésének legaktívabb napjaiban, munkaidőben is folyamatosan érkeztek a kommentek, sok esetben 8-10 alkalommal másolták be őket egy órán belül. Negyedszer, az átmásolt szövegeket gyakran megelőzte egy-egy „bevezető” mondat, de ezek a mondatok is ismétlődtek, más és más felhasználók használták ugyanazokat, ami azt feltételezi, hogy létezik valamiféle „útmutató” az üzenetek „személyesebbé tételére”.
  • Magyarországon – ahol a kutatási időszakot egy héttel meghosszabbítottuk a választás miatt – tapasztaltuk a legmagasabb szintű trollaktivitást, amit két, választásokkal kapcsolatos (egy kormánypárti, egy ellenzéki) narratíva felbukkanása okozott. A kormánypárti üzenet, ami a béke megőrzése érdekében a Fidesz-KDNP-re szavazásra biztatott, volt a legtöbbször előforduló magyar nyelvű üzenet a mintánkban.
  • Magyarországon és Csehországban a legtöbb inautentikus aktivitásban részt vevő profil a Kreml érdekeivel egyező üzeneteket közvetített a főáramú Facebook-beszélgetésekben. Az általuk bemásolt szövegek azt állították, hogy (1) Ukrajna népirtást követett el a Donyec-medencében, (2) az Egyesült Államok NATO-bázist akart építeni a Krímben, (3) neonácik uralják Ukrajnát, (4) Ukrajna nem is létezik, vagy (5) Ukrajnát egy színi társulat vezeti. A donbászi népirtás és a „neonáci Ukrajna” hamis vádjai megjelentek mindkét Facebook-térben, utóbbi Csehországban a jobboldali, Euroszkeptikus Trikolóra egy tagjának Facebook-bejegyzéséből indult ki. A repetitív kommentek között a NATO-bázissal és a színi társulattal kapcsolatos vádak egyedül Magyarországon jelentek meg.
  • Nyílt Kreml-barát üzeneteket terjeszteni Lengyelországban nem sok sikerrel kecsegtető stratégia. A lengyel nyelven írt ismétlődő kommentek (melyeket alapvetően két nagyon aktív felhasználó közvetített) főleg a társadalmi feszültségek kiélezésére és a biztonságérzet aláásására koncentráltak. A sokszor átmásolt és terjesztett üzenetek azt állították, hogy a kormányzó PiS félremenedzselte az ország nemzetbiztonsági erőfeszítéseit és a NATO-együttműködés miatt Lengyelország belesodródhat a háborúba. Ez a stratégia leginkább akkor tudott sikeres lenni, amikor a lengyelek biztonságpercepciója gyengébb volt, azaz a háború első napjaiban és amikor először megjelent az ötlet, hogy lengyel békefenntartókat kellene Ukrajnába küldeni.
  • A szlovákiai helyzet teljesen más, mivel a legtöbb repetitív komment Nyugat-barát volt. Egy folyamatosan ismételt üzenet – egy idézet a szlovák büntetőtörvénykönyvből a „béke veszélyeztetésével” kapcsolatban – tartalmilag semleges volt, de mind a Kreml-párti, mind a Nyugat-barát felhasználók egymás ellen használták azt. Ez a helyzet valószínűleg annak a percepciónak az eredménye, hogy a szlovák közvélemény erősen oroszbarát, és ez jelenik meg a közösségi média felületein is. A Kreml-párti dezinformáció elleni küzdelem a közösségi médiában legitim cél lehet, de ha a terjesztett üzenet nem áll teljesen a tényszerűség talaján (ahogy azt az egyik szlovákiai esetben láttuk), akkor az erőfeszítés visszafelé sülhet el.
  • A V4-ben a természetellenes online viselkedés komoly kihívásnak tekinthető, mivel a felhasználók meglehetősen hatékonyan tudják terjeszteni Kreml-barát üzeneteiket a lakosság széles rétegeiben. Mivel gyakran főáramú médiumok oldalait célozzák, olyanok is találkozhatnak a Kreml dezinformációs narratíváival, akik egyébként nem látnák őket – mert például nem követik az „alternatív” Kreml-párti sajtót. A Facebook nem tesz eleget a „trollaktivitás” megállításáért a kisebb piacokon, így a V4 országaiban sem. Sokkal valószínűbb, hogy a Facebook-oldalak adminisztrátorai tiltják le az általuk „trollnak” ítélt felhasználókat, de a Facebook együttműködése mindenképp szükséges, hogy csökkentsük a természetellenes aktivitás okozta kockázatokat.

 

A teljes tanulmány angol nyelven itt elérhető.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384