Meghalt Szőcs Géza

Legfontosabb

2020. november 5. – 22:31

frissítve

Meghalt Szőcs Géza
Szőcs Géza beszédet mond a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj átadásán a pécsi Csontváry Múzeumban 2017. szeptember 23-án. – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

67 évesen meghalt Szőcs Géza erdélyi magyar költő, miniszterelnöki megbízott, aki két országban is a politika legmagasabb régióiba jutott: Romániában az RMDSZ főtitkára és alelnöke is volt, Magyarországon kulturális államtitkár.

Szőcs Géza erdélyi magyar költő és politikus a kétezres évek fideszes kulturális politikájának egyik meghatározó alakja, ugyanakkor soha nem csak azt mondta, amit fideszes politikusként elvártak tőle. Az ember folyamatosan azt érezte, hogy egy egyszerű mameluknál jóval nagyobb mozgásteret köszönhet annak, hogy Orbán Viktor barátjaként került a magyarországi politikába, ahogy a politika világán kívüli szellemi teljesítménye sem összevethető a politikustársaiéval.

Szőcs Géza november 5-én csütörtökön este halt meg, a hírt megírta a Pen Club Facebook-oldala, aminek 2011 óta az elnöke volt. Megerősítették a halálhírt a Telexnek a költő közvetlen környezetéből, továbbá azt is, hogy Szőcs Géza koronavírus-fertőzött volt.

Egy október végi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek azt mondta név nélkül, hogy koronavírus-fertőzéssel lélegeztetőgépen van egy miniszterelnöki megbízott, információink szerint akkor – habár nem említette személyiségi okokból a költő nevét – Szőcs Gézáról beszélt.

Ceaușescu Romániájában

Pályája átlagos erdélyi magyar értelmiségiként indult egy extrém közegben, Nicolae Ceaușescu kommunista Romániájában. Ott, ahol a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére a legtöbb magyar és román értelmiséginek döntenie kellett: azt írja, amit elvárnak tőle, vagy azt, amit igaznak tart.

Marosvásárhelyen született 1953-ban, édesapja Szőcs István újságíró, kritikus, édesanyja Márton Ráchel műfordító. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–orosz szakán végzett 1978-ban. Az egyetemen háromnyelvű diáklapot szerkesztett, utána pedig az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, ami miatt – miután a szerkesztők neve külföldön nyilvánosságra került – a Securitate többször letartóztatta, bántalmazta. „A kihallgatások nemcsak a lelki megtörésre irányultak, hanem a mások iránti bizalmi tartalékok megtörésére, kimerítésére is – mondta erről évekkel később egy kerekasztal-beszélgetésen (Köztársaság, 1993. március 5.). – Az ellenünk azonnal meginduló lejáratási, rágalmazási kampány fő eleme az volt, hogy ki buktassa le a többieket.”

Az Ellenpontok jelentőségét Szőcs szerint az adta, hogy kiderült: nem igaz, hogy az erdélyi magyarság semmit sem tud tenni sorsa alakításáért, nem igaz, hogy a nyílt konfrontáció vállalásával fizikai és szellemi megsemmisülés fenyegeti, nem igaz, hogy bátorságával, amit mások vakmerőségnek tartanak, az egész közösséget ellehetetleníti.

Száműzetés

A hatalom 1986-ban kényszerítette emigrációra, a borsi határátkelőnél – ahová felesége és édesanyja kísért el, vele nem tarthattak – hagyta el az országot. „Semmi egyéb nincs nálam, csak a kezemben a kék útlevél. A határőrök személytelenül udvariasak velem” – írta később (A Dunánál, 2002. augusztus). Előbb Budapestre került, a Magyar Irodalomtörténeti Intézetbe, majd Svájcban dolgozott újságíróként. A rendszerváltás idején a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, majd hazatér Erdélybe.

Az RMDSZ-es politikus

1990-től 1993-ig tartott első politikai pályafutása, volt főtitkár, alelnök, szenátor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben – zömmel sok más, a diktatúra évtizedeiben az egzisztenciális fenyegetést is vállaló társához hasonlóan – a radikális irányzathoz tartozott. A párton belül azokkal vívta a csatáit, akik Ceaușescu alatt is politikai tisztségeket viseltek, vagy pártlapnál dolgoztak vezércikkíróként, ahogy ő fogalmazott: nómenklatúrások voltak. Lemondása után nem sokkal nyilatkozta: „Millió formában leképeződő csoportérdekek kusza halmazává lettünk, és ez így szerintem tovább tarthatatlan.” (Beszélő, 1993. január–június)

A Fidesz holdudvarában

Első politikusi korszaka után jóval több időt szentelhetett költői, írói, szerkesztői munkásságára, de közéleti érdeklődése is megmaradt. A Fidesz az 1994-es parlamenti vereségét követően a nemzeti oldal felé fordult, és ennek egyik jeleként 1996-ban a későbbi köztársasági elnök Mádl Ferenc vezetésével létrejött a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület. Az elnökségben mások mellett a fideszes Kövér Lászlóval, az MDF-es Kulin Ferenccel, a volt pénzügyminiszter Rabár Ferenccel vagy a későbbi külügyminiszter Martonyi Jánossal együtt ott volt Szőcs Géza is. Ez az egyesület az, amelyik 1999 elejétől mostanáig minden évben formálisan felkéri Orbán Viktort arra, hogy tartsa meg évértékelő beszédét.

Ugyanekkor történt, hogy a Fidesz és más ellenzéki pártok Szőcs Gézát jelölték a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületébe. A döntést – bár Szőcs már évek óta nem volt annak tagja – az RMDSZ éles tiltakozása kísérte, mondván, a volt főtitkár nem számolt el bizonyos magyarországi eredetű pénzekkel.

56-osok tere

A kétezres években egymás után jelennek meg kötetei, ekkoriban nincs a közélet frontvonalában, habár 2002-ben éppen ő volt az, aki kezdeményezte egy 56-os emlékmű megépítését a forradalom ötvenedik évfordulójára. Az ötletet Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester is felkarolta. Ez lett végül az egykori felvonulási téren felállított, rozsdás fémoszlopokból felállított emlékmű.

A hatalomban

A Fidesz 2010-es elsöprő győzelme után Orbán Viktor sokak meglepetésére, egyes fideszesek értetlenkedése dacára barátját, Szőcs Gézát nevezte ki a kultúráért felelős államtitkárnak. Orbán korábban sokszor Szőcséknél szállt meg Erdélyben, felesége, Lévai Anikó szakácskönyvének előszavát pedig (A konyhaablakból, 2007), az összes fogás végigkóstolása után, maga Szőcs írta. Saját kinevezését így kommentálta nem sokkal később a Mozgó Világnak adott interjújában:

„A legtöbb súrlódásom a sajátjaimmal adódik. Amint felröppent, hogy én vagyok a kultuszminiszteri poszt várományosa, azonnal elkezdődött a gyűlölködés, a torzsalkodás, a mocskolódás, a gáncs, az ármány. Ami nem a túloldalról indult, hisz riválisaim a Fideszben keresendők. Nem csoda, hogy olykor óhatatlanul is indulattal írok némelyikről.”

A kormány keleti nyitásával összhangban első útja Kazahsztánba vezetett, a célja az volt, hogy Magyarország közvetítő tudásközponttá válhasson Ázsia felé.

Államtitkárként is igyekezett megőrizni integritását. A nem kormányoldali újságíróknak is általában elérhető volt, és, ha rákérdeztek, akkor kormánydöntésekkel sem értett mindig egyet. A Kossuth téri József Attila-szobor áthelyezését például ellenezte.

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára beszél a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényjavaslat vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára beszél a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényjavaslat vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Államtitkársága nem hagyott mély nyomokat. Nem csoda, a 2010-es kormányváltást a kultúra sínylette meg leginkább, ahogy maga Szőcs fogalmazott a Népszavának a távozását megelőző napokban: „Feladatom az volt, hogy azt a minisztériumi döntést, miszerint a kultúra a többi területhez képest nagyobb elvonást is elbír, az elviselhetőség határain belül megvalósítsam.”

Már távozása előtt egy évvel felröppentek hírek a távozásáról, végül a Réthelyi Miklós humánminisztert váltó Balog Zoltán kinevezése után nem sokkal mondott le, és adta át helyét L. Simon Lászlónak.

Édesapja ügynökmúltja

2012-ben derült ki, hogy Szőcs Géza édesapja, Szőcs István kritikus a Securitate, a román titkosszolgálat ügynöke volt.

Szőcs Géza erről egy nyolc pontból álló írást közölt, a róla szóló jelentéseket a paródia műfajába sorolta, vagyis apja szerinte soha nem ártott velük, de ugyanakkor fogalma sincs „mennyi bűnt követett el életében apám (meg nagyapám, dédapám, ükapám és szépapám) – de bármennyit is, íróként is és politikusként is föltett szándékom jóvátenni (ha teljesen nem lehet, akkor részben) az általuk elkövetett botlásokat, hibákat, vétkeket és bűnöket”.

Lemondás után

A lemondása után Orbán Viktor kulturális főtanácsadója lett, majd 2013-ban kinevezték a 2015-ös milánói világkiállítás kormánybiztosának. Szőcs a szakma kereszttüzébe került, miután nem a nyertes pályamű, hanem egy sámándobnak elkeresztelt, sokak szerint esztétikailag védhetetlen terv megépítése mellett döntött. Ráadásul nem a saját tervezői által elképzelt módon.

Szőcs 2018 májusa óta volt miniszterelnöki megbízott, feladataként azt jelölték meg, hogy

„személyes szaktanácsadás kulturális kérdések körében”.

Az államtitkárságról való lemondása után sem mindig a Fidesz hivatalos álláspontját mondta fel az interjúiban. A Népszabadság bezárását például „rendkívüli csapásnak” érezte a magyar kultúrára nézve, a közmédia leépülését szívszorítónak nevezte,

Emlékezetes volt az Irodalmi Jelenben 2017-ben publikált, Miniszterek érkeznek a kormányülésre című verse, ilyen strófákkal:

Forgószárny zúg: helikopter. / Abból lép ki Rogán Tóni. / Biztonságos aláírást / senki nem tud jobbat róni. Vagy: És úgy néz ez az Orbán: / valahogy kobra-formán!

És ha már költészet. Munkásságáról a Kriterion lexikona ezt írja: „Kifejezésformáira a késő nyugatos (Újhold) és az avantgárd hagyomány volt katalizáló hatással. (...) Költészetének egyik alapmotívuma a halál, a veszélyeztetettség tudata, ami talán a határhelyzetek negatív állandósulásának, a fenyegető Másik jelenlétének (illetve a Másiknak tulajdonított vagy éppen a jelenlévőre belülről rávetített fenyegetésnek) kivetítődése.”

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!